• Teljesen kielégítő válasz nincs, de bármelyiket is használnád, tudd, hogy miért.

• A dzsipszi (gipsy), cigány megnevezés egy tévedésen alapul: eredetileg egyiptomi-t jelent, amely a középkori Európai gondolati-nyelvi világban “idegent” jelentett.

• Tudjuk, hogy a romani emberek Indiából származnak, a 9. és 14. század között érkeztek Európába, többek között a Bizánci Birodalom területén keresztül.

• A “cigány” szó és annak változatai különféle nyelvekben a görög [atsziganosz] szóhoz kapcsolódnak, körülbelüli jelentése “érinthetetlen”.

• A legtöbb becslés szerint kb. 10 millió romani ember él ma Európában, vagyis ôk képezik a legnagyobb kisebbséget az EU-ban. Többségük Romániában és Bulgáriában él.

• Európába érkezésük óta a romani népcsoport történelmét a népirtás, sterilizálás, rabszolgaság és munkatáborok jellemezték, tehát

• amikor kulturális örökségrôl beszélünk, akkor a zene, tánc és téglaverés mellett ez is jusson eszünkbe.

• A “cigány” szó ezt az örökséget is ôrzi, amellett, hogy az összes sztereotípiát és elôítéletet is továbbörökíti.

• A “roma” szót 1971 óta használjuk hivatalosan, gyökere a “rom” szó, amely (nôs) férfit jelent, de helyenként az ember szinonimájaként is használják.

“Szóval: a roma szó értelmezése, helyes használata nehezen definiálható a cigány közvélemény számára, ám a romani szót gyakorlatilag minden csoport használja önleírásakor (hangsúlyozzuk: ez nem pusztán egy konkrét szó problematikája – egy nép saját önmegnevezéséről beszélünk, ami az identitás világos fölmutatásához, az önazonosság megéléséhez, így bármiféle együttes társadalmi-politikai-gazdasági-kulturális föllépéshez nélkülözhetetlen!)” (www.nyest.hu)