Mielőtt egy városrészt leromlott városi területté, vagyis hátrányos helyzetűvé, vagy marginalizálttá minősítenek, azt három fő kritérium mentén vizsgálják meg: 1. a humán erőforrás jellemzői (oktatási mutatók, a lakosság egészségügyi állapota, a háztartások mérete és összetétele), 2. foglalkoztatási mutatók és 3. a lakhatási körülmények alapján. Illetve különleges helyzetekben figyelembe vehető a lakosság etnikai összetétele is, különös tekintettel a roma népességre. Végül az a lakóterület számít leromlottnak , ahol mindhárom vizsgálati kritérium dimenziójában az országosan átlagolt minimális értékekhez képest jelentős elmaradással, hiányosságokkal szembesülünk. A fejlesztésre szoruló célterület behatárolásában biztos alapot „Románia leromlott városi területeinek atlasza” ad (Atlasul zonelor urbane marginalizate din România), mely a 2011-es népszámlálás adatai rendszerezve azonosítja az ország különböző településein a hátrányos helyzetű, kirekesztett lakónegyedeket.
Sepsiszentgyörgy Önkormányzatának közigazgatási területén a Helyi fejlesztési terv – vagy stratégia – részét képező előzetes tanulmány három hátrányos helyzetű, leszakadó, lakókörzetet azonosított: az Őrkőt (ZUM 1), a Csíki negyed egy részét (ZUM 2) és a Szépmezőt (ZUM 3). A minősítést megerősítették az Országos Statisztikai Intézet, a különböző regionális és megyei hivatalok részletekbe menő, kiegészítő jellegű adatsorai, valamint több korábbi, helyi léptékű szociológiai kutatás is. A három övezetben a város összlakosságának 5.7%-a él.
Hátrányos helyzetű terület: az Őrkőt és Szépmezőt a népszámlálás adataiból összeállított Atlasz is defavorizált, hátrányos helyzetű területként tartja számon. A Csíki negyed részben azonosítható ilyenként, ténymegállapítás, mit a stratégia szakmai háttéranyagja, az előzetes tanulmány eredményei visszaigazoltak. Ennek alapján alakították ki a Csíki negyed egy jelentős részét lefedő Csíki negyedi ZUM-ot (ZUM 2), mivel a terület teljesíti a besoroláshoz szükséges minimális feltételeket.
Roma-telep: a szociológiai kutatások – a háztartásokban végzett adatfelvételek alapján két terület, az Őrkő (ZUM 1) és a Csíki negyed (ZUM 2) roma karakterű lakótelepként jellemezhető.
Szegregált terület: a település közlekedési infrastruktúra hálózatához való csatlakozás, az alapszolgáltatások elérhetősége, oktatási- egészségügyi- és szociális, de más állami szolgáltatásokhoz való hozzáférés alapján két terület szegregátumnak minősül: az Őrkő (ZUM 1) és a Szépmező (ZUM 3).
A ZUM-ok területén a lakosságot a szegénység és az alacsony fokú közösségi szellem jellemzi, sokgyermekes családok, romák és nem-romák alkotják, akik szegényes infrastruktúrájú, közművesítetlen területen, túlzsúfolt és rendezetlen tulajdonjogú lakóházakban és telken, minimálisan felszerelt otthonokban élnek, ahol a kiskorúak, de a felnőttek is sokszor hivatalos okiratok és állandó munkahely nélkül élnek, utóbbiak ráadásul alacsony képzettséggel rendelkeznek. A háztartásokban jellemző a különböző fogyatékkal, függőséggel, vagy krónikus betegséggel küzdő családtag. A hátrányos helyzetű családokból jövő gyerekek körében nagy arányokat ölt az iskolaelhagyás, az idősek pedig jellemzően egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, támasz és jövedelem nélkül elhagyatottan, magányosan és betegen élnek. Egyszóval minden feltétel adott ahhoz, hogy a mélyszegénység specifikus körülményei újratermelődjenek.
A közlekedési infrastruktúra jellemzően elhanyagolt, lepusztult, vagy kiépítetlen állapotban van, városi tömegközlekedés nem létezik, vagy a lakosság igényeihez képest hiányos. Ez a körülmény szintén felerősíti, nagyban hozzájárul a lakosság izolálásához, a helyi társadalom perifériájára szorulásukhoz. Nincsenek közterek, parkok, játszóterek és sportpályák, a járdák nincsenek kialakítva, sokhelyütt még csak az utak sincsenek leaszfaltozva, a biztonságos forgalmi infrastruktúráról, zebrákról, akadálymentesített felhajtókról nem is beszélve. Amellett, hogy nincs megoldva a középületek akadálymentesítése sem, ráadásul a közvilágítás is többnyire hiányzik a lakónegyedekben. Emellett a víz- és csatornarendszer, de a gáz és a villanyhálózat sincs kiépítve. Egyszóval az alapszolgáltatások a város többi részéhez viszonyítva jóval kisebb mértékben vannak kialakítva, nincsenek rácsatlakoztatva a település infrastrukturális hálózatára, és még a a helyi közlekedés vérkeringéséből is ki vannak rekesztve.
A három sepsiszentgyörgyi leromlott városi területen számottevő cigány kisebbség él, számottevő a fiatal, 17 év alatti korosztály, és a népességen belül jellemzően alacsonyak az iskolai végzettséget, és magasak a munkanélküliséget mérő mutatók, illetve a túlzsúfolt hajlékokban pedig számottevő a krónikus betegségben szenvedők aránya. A statisztikák tanúsága szerint az emberek többsége jellemzően a legalacsonyabb jövedelemsávba esik: jelentős a 0-360 lejből gazdálkodók, és a 360-725 lejes intervallumba sorolt keresetűek, illetve a garantált minimálbérből élők hányada.
Őrkő leromlott városi terület – ZUM 1
Az Őrkő negyed leromlott városi területként, hátrányos helyzetű telepként van azonosítva Románia leromlott városi területeinek atlaszában, és ezt a minősítését a 2017 végén, a Helyi fejlesztési terv részeként elkészített előzetes tanulmány is megerősítette. Az Őrkőt etnikailag egy szinte teljes mértékben homogén és zárt roma populáció lakja (83,1%), többnyire improvizált, putri jellegű ingatlanokban. A telep a város észak-nyugati perifériáján terül el, a zömében cigány lakosság pedig mélyszegénységben, anyagi szűkösségben, jogilag is tisztázatlan, szegregált körülmények között él.
A telep a 19. század első felében jött létre az Őrkő kőbánya tőszomszédságába letelepedett cigány családokkal. Azóta sincs kiépített, modern közúthálózat és közlekedési infrastruktúra, nincsenek közlekedési táblák, járdák és biztonságos, kijelölt átkelőhelyek, az aszfaltút mindössze a telep és a város határát képező iskoláig tart. Így nyilvánvalóan az Őrkő a városi tömegközlekedés számára teljesen elérhetetlen. A negyedben közművesítést csak a városszövettel határos sávban találunk (víz-, csatorna-, elektromos áram és gázhálózat). Szociális és egészségügyi intézmények nincsenek, az iskola szegregált, vagyis csak roma gyerekek számára zajlik oktatás. Mindezek alapján egyértelmű, hogy szegregált településrészről beszélhetünk.
Csíki negyed leromlott városi terület – ZUM 2
A népszámlálás statisztikai adatbázisának mutatóit rendszerző és feldolgozó Románia leromlott városi területeinek atlaszában (Atlasul zonelor urbane marginalizate din România) a Csíki negyed egésze nem, több körzete viszont hátrányos helyzetű területként van azonosítva. Ezt megerősítette a Helyi fejlesztési tervbe – vagy stratégiába – foglalt előzetes tanulmány is (2016 májusában készített terepkutatás), melynek alapján a településrész hátrányos helyzetű körzeteiből végül kialakították a Csíki negyed leromlott városi területet. A lakónegyed Sepsiszentgyörgy észak-keleti peremén helyezkedik el, tömbházakból álló nem szegregált településrész, számottevő roma népességgel (11,1%). A közúthálózat ki van alakítva, a telepet a városi tömegközlekedési vállalat járatai érintik, létezik kiépített ivóvíz- és csatornahálózat, gáz- és villanyhálózat, vannak közintézmények, így egészségügyi, szociális és nemszegregált oktatási intézmények is.
A negyedben összesen 4400 fős, etnikailag és kulturálisan vegyes lakosság él, míg a szűk értelemben vett Csíki negyed leromlott városi terület népessége ehhez képest csupán ezer fő körül mozog (944 személy). Az itt élők nem alkotnak homogén közösséget. Akárcsak a magyarok többsége, a cigány lakosság is a város 70-es évekbeli ipar- és városfejlesztési szakaszában települt az újonnan felhúzott lakónegyedbe. Akárcsak a magyarok, a romák is többnyire a környező településekről, illetve az Őrkőről és Libócról kerültek ide. A román ajkú lakosság száma a 2000-es évektől kezdődően mutat enyhe növekedést, elsősorban Brassóból, az olcsó ingatlanárak által idevonzott mobilisabb réteg megjelenésével.
Szépmező leromlott városi terület – ZUM 3
Szépmező is szerepel Románia leromlott városi területeinek atlaszában (Atlasul zonelor urbane marginalizate din România), mint leromlott, hátrányos helyzetű, marginalizált terület, státust, mit a 2017-ben végzett terepkutatás eredményei, az előzetes tanulmány is megerősített. Szépmező lakótelep Sepsiszentgyörgytől dél-keletre, annak külső perifériáján helyezkedik el. A néhány tömbházból álló szegregált városi terület a mező közepén, aktívan művelt mezőgazdasági területekkel van körülhatárolva.
A telepet etnikai, de a foglalkozás és munkapálya tekintetében is egy homogén lakóközösség alkotja. Többségük magyar nemzetiségű, kik a hajdani Szépmezői Állami Mezőgazdasági Vállalatnál dolgoztak, és akik így hozzájutottak (tobbségük mint albérlő) a farm közelében a 70-es években felhúzott, állami tulajdonban levő szolgáltati lakásokhoz. A lepusztult gazdasági környezetet, barna – illetve rozsdaövezetet, a néhai mezőgazdasági egység haszon- és melléképületeit a rendszerváltást követően Sepsiszentgyörgy Önkormányzata felvásárolta, majd a Regionális Operatív Program finanszírozásával – a lakótelep tőszomszédságában egy ipari parkot alakított ki.
A félreeső Szépmezőn kevés épület található, a lakóépületek mellett csak egyetlen közintézmény, a helyi óvoda működik, vagyis az állam szociális, egészségügyi és más szolgáltatásai csak nehezen, a városba való utazással, ingázással, a telepen magán pedig sehogyan sem vehetők igénybe. Létezik viszont jól kiépült közúti kapcsolat a várossal, és a közművesítés nagyrészt is ki van építve. Ennek ellenére a várossal való élő kapcsolatot jelentő tömegközlekedés hiányos, amellett, hogy a lakók bár közművesített, de szűkös és elavult állagú lakásokban élnek, a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltásból kifolyólag pedig jól fizető, stabil munkahelyek nélkül, meglehetősen alacsony jövedelemből kénytelenek gazdálkodni.
A statisztikai adatok bizonysága szerint a Szépmező egy a mélyszegénység kockázatának kitett rozsdaövezetbe eső, periférikus és szegregált városi terület.
