A Sepsi HACs óriásplakát pályázatot hirdetett május 2-31 között a “pRObléMA?: a romákkal szembeni előítéletek leküzdését célzó érzékenyítő projekt” keretében, amelyet a Román Nemzeti Kulturális Alap támogat.
A leadási határidőig 115 pályamunkát nyújtott be 71 alkotó 12 romániai településről, amelyek közül a leggyakrabban előforduló városok Sepsiszentgyörgy, Bukarest, Temesvár és Jászvásár voltak. A pályázók nagy része diák, grafikus, designer.
Június 1-11 között egy három tagú zsűri elemezte és értékelte a pályamunkákat, megnevezve végül azt a három nyertes munkát, amelyeket sepsiszentgyörgyi óriáspanókra fogunk kihelyezni. A zsűri még 29 munkát választott ki, amelyek a közönségszavazásra bocsájtott rövidlista tartalmát képezik június 12-21 között. A legtöbb értékelést kapott munkákból matricákat készítünk, amelyeket Szentgyörgy területén fogunk szétszórni.
A zsűri tagjai különböző területek szakemberei, eképp a munkák többoldalú elemzését tudták biztosítani. A zsűri tagjai a következő személyek voltak:
Lucian Mîndruță újságíró, egyetemi tanár, televíziós és rádiós műsorvezető. A Bukaresti Egyetem Újságírói és Kommunikáció szakán végzett, számos sajtó orgánumnál dolgozott vagy működött velük együtt, mint például a Ziarul Financiar, Pro TV, Antena 1, Dilema, Jurnalul Național, Săptămâna Financiară stb.
A személyes blogján, rádióműsorában vagy a közösségi hálókon kifejtett véleményei gyakran ellentmondásos reakciókat váltanak ki, de nem tud lemondani arról, hogy kissé “megpiszkálja ezt a stupid világot”. Jelenleg Lucian Mîndruță rádiós műsorvezető a DigiFM-nél és közösségi média kommunikátor.
Lia Perjovschi művész, performance-szerző, író. Alkotásai különbző formákat öltenek, különféle médiaművészeti eszközök, rajz, szöveg, installáció, diagramm, mentális térképek és kronológiák által fejezi ki magát. Lia Perjovschinek eddig több mint 500 egyéni és csoportos kiállítása volt szerte a világban. Anyagot gyűjtött különböző, Romániában bemutatott performanszokról, videó- és média installációkról, amelyek most Szebenben találhatóak egy ennek a gyűjteménynek dedikált térben a Perjovschi házban. Ugyanakkor, ő az alkotója és alapítója a Megismerés Múzeumának, amely egy 1999-ben kezdődött interdiszciplináris kutatás. A Megismerés Múzeuma egy “képzeletbeli múzeum”, amely “a múzeumok boltjaiban vásárolt tárgyakat tartalmazza, az elolvasott könyvek, internetes szövegek és képek, jegyzetek, diagrammok, mentális térképek és az általános műveltség kronológiái (könyvekből, magazinokból, újságokból, Wikipédiáról, Facebookról) alapján válogatva.
Soós Róbert újságíró, tartalommarketing szakember, content designer. Jelenleg a www.uh.ro portál igazgatója és a portált kiadó cégcsoporthoz tartozó Zseb kávézó marketingese. A Babes Bolyai egyetemen végzett filozófia szakon, az egyetem elvégzése után a transindex.ro portálnál kezdett dolgozni, ahol részt vett többek közt az Erdélyimázs ötletverseny lebonyolításában és zsűrizésében. Az utóbbi években több székelyföldi márka arculatának és kommunikációjának felépítésében is részt vett, mint például a Keresztúri vagy az Árnika.
Az elbírálási időszak 6 nappal hosszabbodott az eredetileg tervezettnél, ugyanis a vártnál nagyobb számú pályamunka érkezett be, és a zsűrit is komoly kihívás elé állította a döntés.
A három nyertes pályamunka, az első, második és harmadik díj helyezettjei, tehát, a következők:
- Cu toții desenăm aceeași inimă🔺Ugyanazt az szívet rajzoljuk – Zsuzsánna FODOR
“Ezzel a munkával egy egyszerű üzenetet szeretnék közölni, amellyel bárki tud azonosulni. Ugyanakkor, a minimalizmusnak az a célja, hogy elkerülje azokat a vizuális sztereotípiákat, amelyeket a roma emberekkel kapcsolatban használunk. A közelség-távolság dinamikáját szeretném hangsúlyozni az “ők” kifejezés által, amely mellett egy szívecske áll, amelyet mindannyian nagyon hasonló módon rajzolunk. A munka elsődleges inspirációját egy olyan rajz szolgálta, amelyet Zsombortól, a csíkszeredai Somlyó roma közösség egyik fiúcskájától kaptam az egyik fotózsurnalisztikai projektem során. Zsombortól egy önarcképet kaptam egy rózsaszín szívecskével. Egy kedves gesztus, egy apró figyelmesség, amelyet még mindig őrzök és amely arra emlékeztet, hogy mindannyiunknak hasonló megélései, érzelmei, vágyai vannak, az etnikumunktól, a nemünktől, a vallásunktól vagy az anyanyelvünktől függetlenül.
Egy másik inspirációs forrásom a United Colors of Benetton rasszizmus elleni kampánya volt, amely magába foglalt egy nagyon ellentmondásos képet, amelyen három emberi szív jelenik meg egymás mellett a következő felirattal: FEHÉR, FEKETE, SÁRGA. Én a mindannyiunkban egyformán dobogó szív egy kevésbé grafikus változatát választottam.:)”
- Promisiuni fără omisiuni!🔺Maradéktalan igéretek! – Eduard JAKABHÁZI
“Mindhárom munkám a romák elleni diszkrimináció egyik legsúlyosabb hatását tárgyalja, éspedig a roma gyerekek oktatáshoz való hozzáférését. Az első munka azt ábrázolja, hogyan maradnak beteljesületlenül a roma gyerekek vágyai a diszkrimináció miatt. A PR OGR A MO ZÓ SZÓBÓL pont az R, O, M betűk hiányoznak. Ezeket lennébb, a mottóban találjuk meg…”
- Om🔺Ember – Elena Igrid ROBU
“Azt kerestem, hogyan tudnék egy egyszerű és tiszta üzenetet megfogalmazni. Az üzenet egyszerű átadására való törekvésemben Dan Perjovschi munkássága inspirált. A vér színével azonos piros “X” a romák romániai rabszolgasága alatt kiontott vérüket szimbolizálja. A “Rom” szó magába foglalja az “Om (Ember) szót is, aminek mindig is elsőbbséget kéne élveznie: az ember a kulturális identitása előtt.”
A zsűri kiindulási pontja az volt, hogy a döntésük egyben egy kinyilatkoztatás is, egy viszonyítási pont, egy minta. Egy ilyen verseny eredményei mindenkire hatással vannak:
Érinti a résztvevőket, hiszen ők ismernek a legtöbb részletet, nekik van a legnagyobb szükségük, hogy megértsék, mely munkák voltak kiválasztva és miért.
Érinti a romákat, hiszen ők kell megértsék a támogató üzenetet, amely segít nekik megerősödni és képessé válni, amely reményt ad nekik és hitet abban, hogy képesek a saját sorsukon változtatni, hogy tiszteletet és jogokat követelhessenek maguknak.
A románoknak/magyaroknak, vagyis a többségnek, a merev, összeszorított fogúaknak arra van szükségük, hogy megnyugodjanak, hogy támogassák a sokszínűséget, a mások jogait. Mind függünk a többségtől, együtt kell működnünk egy decensebb élet reményében.
A nagy közönség az, aki látja a plakátokat, aki olvassa az üzenetet (szöveget és képet).
Általánosságban értve, nagyon rosszul állunk a visual terén, állítják a zsűri tagok, hiszen nincsen ezirányú megfelelő oktatás, de ez nem lehet mentség a diskurzus minőségére.
I hely:
Egyszerű, üzenetet sugároz, jól megrajzolt, érzékeny, látványos. A közös alapra hívja fel a figyelmet, aranyos is ugyanakkor (vagyis, könnyen rezonálsz vele), nagyon tiszta, nagyon őszinte, a betűtípus megfelelő, talál a rajzhoz és mindkettőnek van egy gyermeki, naivan őszinte jellege.
II hely:
Az esélyekről beszél. Arról, ami számodra és számomra evidens – hogy van jogunk tanulni és a tanulás kitágítja a lehetőségeinket – és amit megtagadunk másoktól.
III hely:
Valószínűleg a legerősebb munka a vizuális hatás szempontjából, egyből beszippant, elgondolkodtat, nem tudsz nem reagálni rá. A cím (?) nagyon tiszta, nagyon egyszerű és nagyon erős.
