2025 június 9. és augusztus 7. között lehetett pályázatokat benyújtani a Sepsi Helyi Akciócsoport Egyesület első pályázati kiírására. Négy pályázat érkezett be összesen 5 szervezet részéről. Augusztus 8-án kezdődött az elbírálási időszak, amely 2-4 hét között tarthat, a hiánypótlási kérelmek függvényében.
Az alábbiakban összeállítottunk egy 6 perces anyagot a Sepsi HACs pályáztatási folyamatáról, a Szentgyörgy számára elérhető 5,6 millió eurós támogatás további sorsáról.
- Miről is szól ez a pályáztatás?
- Honnan van az akciócsoportoknak pénze?
- Miért van szükség ennyi stratégiára?
- Miről szól a Sepsi HACs stratégiája?
- Miben kellett még kompromisszumot hozni?
- Ki csinálja ezeket a projekteket?
- A pályázati dokumentáció elkészítésén kívül még milyen feladata van a Sepsi Helyi Akciócsoportnak?
- Mi történik a projektekkel elbírálás után?
- Mi várható a közeljövőben?
Miről is szól ez a pályáztatás?
Romániában pillanatnyilag 42 városi helyi akciócsoport működik, egy Uniós programon keresztül, és mint ilyen, előre meghatározott szabályok alapján. Ezekből a szabályokból az egyik, hogy az adott város/akciócsoport számára biztosított pénzösszeget kipályáztassa helyi szervezetek és intézmények között, hogy azok projekteket valósítsanak meg előre meghatározott témakörökben.
Honnan van az akciócsoportoknak pénze?
A szó szoros értelmében nincsen pénzük. Csak jogosultságuk a pénzre. 2023 végén mindegyik akciócsoportnak lehetősége volt elkészíteni egy helyi fejlesztési stratégiát, ami kifejezetten a város hátrányos helyzetű negyedeinek a fejlesztésére vonatkozik. Ez a stratégia nem összetévesztendő a város fejlesztési stratégiájával, de, nyilván, ahhoz szervesen kéne illeszkednie, amennyiben ez lehetséges. Az akciócsoportok által készített stratégiába belekerülnek azok a konkrét fejlesztési tervek, amelyek a nehezebb sorsú negyedeket és lakókat érintik, és mindegyik tervnek van egy költségvetése. Ezekből áll össze a stratégia költségvetése, és ennek az összegnek a kipályáztatására kap mandátumot az akciócsoport. A 2024-2029-es időszakra vonatkozóan 5,6 millió euró a keretösszeg, amivel egy akciócsoport gazdálkodhat, ebből hirdetett meg a Sepsi HACs 3.410.000 eurót az első pályázati kiírásán, kifejezetten soft fejlesztésekre, vagyis oktatásra, képzésre, egészségügyi nevelésre, pályaorientációra és szociális szolgáltatásokra gyerekeknek és időseknek. A fennmaradó 2.190.000 euró az akciócsoport működésére és infrastrukturális fejlesztésekre van szánva.
Miért van szükség ennyi stratégiára?
Az elmélet szerint a stratégiák fejlesztési irányvonalakat fogalmaznak meg, amelyek egy nagyobb vízió elérését szolgálják. A városfejlesztési stratégiák 7-10 évre tervezik azokat az irányokat, amelyeket egy urbánus közösség megfogalmaz magának arra vonatkozóan, hogy milyen településen szeretne élni, milyen értékekben hisz, milyen jövőt képzel el a gyerekeinek.
A szegénység felszámolása, a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése, a társadalmi osztályok közötti különbségek felszámolása, a kisebbségek kulturális emancipációja nagyon ritkán kap kiemelt figyelmet egy átlagos településfejlesztési stratégiában. Nyilván, így nehezebb egy szektoriális stratégia illeszkedését egy vízióhoz megtalálni, de pont ezért van szükség a szektoriális stratégiákra, hogy kiegészítsék, esetenként pótolják az általános városfejlesztési elképzeléseket.
Miről szól a Sepsi HACs stratégiája?
A még pontosabb kérdés az lenne, hogy miről kellene szólnia és miről szól ténylegesen a Sepsi HACs “kezelésében” lévő sepsiszentgyörgyi helyi fejlesztési stratégia. 2017-ben, az akciócsoport alakulásakor az alapító tagok 3 olyan városnegyedet azonosítottak be, ahol nagyobb a leszakadás veszélye, az ott élő embereknek kevesebb esélyük és lehetőségük van egy decens élet kialakítására és fenntartására, mint a szentgyörgyi átlagnak. Ez a 3 negyed az Őrkő, Szépmező és a Csíki negyed. A 2024-2029-es stratégia továbbra is ezekben a városrészekben tervez beavatkozásokat. A tervek kidolgozását széleskörű lakossági konzultáció előzte meg, amely során az érintett emberek, de az intézmények és szervezetek arról beszéltek, hogy milyen területeken kéne javulást eszközölni, miket kéne fejleszteni.
Ezen a ponton, azonban, eltávolodik valamelyest az elmélet a gyakorlattól: miközben az emberek egyet mondanak, a stratégia másat finanszíroz. Vagyis, az 5,6 millió euró elköltésére szigorú szabályok vonatkoznak, beleértve a fejlesztési témákat is.
A hétköznapi életüket élő városlakókat, különösen, akik mélyszegénységi és kirekesztettségi veszélyben élnek, a hétköznapi életvitelük javítása és támogatása érdekel: út, járda, biztonságos lakás, munkalehetőség, átlagos jövedelem, villanyáram, minőségi oktatás, orvosi ellátás, közterek, ahol szabadidőt lehet eltölteni, felnőttnek és gyereknek egyaránt.
Ehhez képest a stratégia témakörei részlegesen fedik csak ezeket az igényeket, ezért az akciócsoportoknak az az első kihívásuk, hogy megtalálják az arany középutat aközött, amire szükség van és amit lehet. Néhány példa a stratégia megszorításaira: infrastruktúrára csak a keretösszeg max. 25%-át lehet költeni, ezen belül is csak szociális szolgáltató központra, szociális lakások felújítására vagy építésére, valamint afterschool tevékenységre alkalmas alakításokra iskolákban. Útra, járdára, lakásra, tanügyi intézmény építésére az előző keretben volt lehetőség, 2017-2023 között, akiknek akkor nem sikerült, azoknak akciócsoportos forrásuk már nincs erre.
Miben kellett még kompromisszumot hozni?
A célcsoport behatárolása volt, talán, a legnagyobb kihívás. A szociális szakma tudása alapján a teljes családdal kéne dolgozni, az életük minden területét megérteni, az összefüggéseket felismerni és integrált beavatkozásokat kidolgozni. Ehhez képest a stratégia-alapú finanszírozás csak gyerekeknek (18 év alatt) és időseknek (65 év fölött) enged programokat megvalósítani, kiegészülve korhatár nélkül a kisebbségekkel, különös tekintettel a roma fiatalokra, pályaorientáció, felnőttképzés, szakképesítés megszerzése témakörökben.
Ki csinálja ezeket a projekteket?
Erre válaszolnak a pályázati kiírások: Tehát, az akciócsoportok kidolgoznak pályázati kiírásokat, az uniós finanszírozási szabályok figyelembevételével, amibe beillesztik azokat a terveket, amelyek a stratégiákban szerepelnek. Hozzárendelik azokat összegeket, amelyek szintén a stratégiában vannak meghatározva, mindezt jóváhagyatják regionális és országos ellenőrző szervekkel, és amikor mindenkitől zöld utat kapnak, meghirdetik a pályázatokat.
A pályázók köre szintén szigorú szabályozás alá esik, vagyis, miközben az elv az lenne, hogy széles partneri körök vállaljanak integrált szakmai beavatkozásokat, a gyakorlatban csak akkreditációval, licensszel, engedéllyel rendelkező szolgáltatók és intézmények pályázhatnak, akiknek nemcsak releváns és papírral bizonyítható tapasztalatuk van, hanem elég nagy jövedelmük 4 évre visszamenőleg, hogy jogosultak legyenek a pályázati pénzek lehívására.
A pályázati dokumentáció elkészítésén kívül még milyen feladata van a Sepsi Helyi Akciócsoportnak?
Adminisztratív vonalon az akciócsoport nem csak a dokumentációval és annak jóváhagyatásával foglalkozik, hanem az egyesület szintjén megalakuló elbírálói és óvási bizottságokkal, a pályázatok tartalmi elbírálásának a megszervezésével, a titkárság biztosításával, a gyulafehérvári és bukaresti ellenőrző hatóságokkal való kapcsolattartással, a pályáztatás transzparens és zökkenőmentes folyamatát biztosítja.
Tartalmi vonalon sok előkészítő találkozót szervez, közös ötletelésre hívja a jogosultt pályázókat, közvetít a szervezetek között, segít azonosítani a célcsoportokat, tanácsokat ad a projektek kidolgozása során, segít értelmezni a pályázati dokumentáció szabályait, segít előkészíteni a műszaki terveket, tervezőkkel tárgyal, képviseli a közösség igényeit a fejlesztésekben, módosító javaslatokat tesz döntéshozó szerveknél, költségvetés tervezésben és közbeszerzésben segít.
Mi történik a projektekkel elbírálás után?
Az akciócsoportnál lebonyolított elbírálás után készül egy lista a támogatásra jogosult projektekről. Egy nyilvános értékelési rácson keresztül ellenőrzik a jogosultsági feltételeknek való megfelelést, valamint a szakmai tartalom minőségét, itt kell min. 70 pontot elérnie a 100-ból mindegyik projektnek, hogy támogatást kapjon.
Az elbírálást követően az akciócsoport jóváhagyásra nyújtja be a bukaresti hatóságnak a lebonyolítás folyamatát (szabályszerűen jártak-e el mindenben), és pozitív válasz esetén a pályázók újból leadják a pályázataikat, ám ezúttal az országos online pályáztató rendszerbe. Ott ismét elbírálják őket, ezúttal pontszám nélkül, csak jogosultsági szempontok alapján, és aki ezen a szűrőn is átmegy, azzal elkezdődik a támogatási szerződés aláírása a bukaresti hatósággal. Tehát: az akciócsoport nem köt szerződést és nem támogat projekteket közvetlenül, a stratégia “őrzőjeként” biztosítja, hogy 5,6 millió eurónyi támogatáshoz hozzáférhessenek a helyi szervezetek és intézmények, de az összegeket nem ő folyósítja, hanem direkt a központi hatóság.
Az első pályázati kiírásra beérkezett 4 projekt elbírálása után újabb kiírás fog megjelenni, ami a fennmaradó célok megvalósítását hivatott elérni, ezek főként infrastrukturális beruházások, de nem csak. Folytatódik tehát az adminisztratív munka a dokumentációk előkészítésével, miközben projektgeneráló találkozók és támogató tevékenységek is zajlanak, hogy lehetőleg az összes stratégiai tervnek legyen megvalósítója.
